Az vagy, amit megeszel - avagy étkezés a generációkban

March 20, 2018

 

"Sziasztok, ... Liza vagyok, 16 éves, tizedik osztályos. Kb. másfél éve döntöttem úgy, hogy egy tudatosabb életet szeretnék élni, és egészségesebb lenni testileg-lelkileg. Életem legjobb döntése volt, hogy vegán lettem. (...) A szüleim, nagyszüleim nem értenek egyet az étkezésemmel, de úgy gondolom, hogy elfogadják, hogy így döntöttem, segítenek amennyire csak tudnak! A barátaim a lehető legjobban fogadták, hiszen saját döntéseikből négyen váltottak vegetáriánus, vagy vegán étkezésre. Persze néha jön pár poén a vegánsággal kapcsolatban, de már megtanultam őket kezelni!" (www.zizikalandjai.com)

 

Egy nemrég megjelent kutatás szerint a generációs különbségek is hozzájárulnak ahhoz, hogyan és mit eszünk. Az egyes generációknak eltérő főzési és étkezési szokásai lettek, amik ráadásul szemmel láthatóan meg is jelennek napi szinten előttünk. Ugyanis felnőtt egy olyan generáció, akinek az életében az étel teljesen más szerepet játszik, mint az előző generációk életében.

És most itt nem csak arról beszélünk, mennyire kezd tudatos lenni az Y/Z generáció az étkezésben: a liszt-, glutén-, cukor-, mesterséges adalékoktól mentes ételek keresése a kezdet. Kutatásainkban látjuk azokat az egyértelmű tendenciákat, amik a 2010 körüli gasztro-forradalomhoz köthetőek, és amiknek a lenyomata megjelenik - elsősorban - a fiatalok körében. Már nem divat például a szénsavas cukros üdítő, hanem inkább a házi limonádé (mégha abban is van cukor...). Nem divat a gyorsétterem, helyette bejött az egészségesebbnek hitt streat food. A mai fiatalok igénylik a sokszínű étkezést, és ma már nem divat ugyanazt az élelmiszert enni nap mint nap, mint tettük 10-20 évvel ezelőtt. Egy öntudatos tinédzser kioktatja a nagyit, ha az a megszokott módon süti a klasszikus süteményeket, hogy a cukor és a liszt méreg, vagy éppen nem úgy néz ki a torta, amit az Instára fel lehetne rakni.

 

 

A nagyszülők generációjára (a háború és az utána következő időszakokat átélve) az élelmiszerrel kapcsolatos spórolás a jellemző: ki ne ismerné azokat a klasszikus szülői mondásokat, hogy "addig nem kelsz fel az asztaltól, amíg étel a tányérodon van", vagy az örökbecsű "kisfiam, amit Te meghagytál, abból egy egész etióp falu jól lakna". Az utóbbi 20-30 évben viszont nem kellett szembenézni a drasztikus spórolással, így a mostani fiatalokat már arra neveltük, hogy nem az élelmiszer mennyisége a fontos, hanem a kinézete. És ennek egyik egyértelmű következménye, hogy az Instagramon a leggyakoribb képek között a fiatalok épp aktuális étkezése (maga a kaja) áll, a #Mutimiteszel hashtag pedig csak most szorult le a dobogóról jó pár év után.

Mivel az élelmiszer beszerzésénél az egyik fontos szempont, hogy majd később abból mit lehet a social media felületen megosztani, ezért gyakran a fiatalok nagy része nem tervezi meg előre a vásárlását, ami miatt túl sokat vásárol és ezek egy részét kidobja. Ezzel pedig jelentősen megnő az élelmiszer-hulladék. 

 

A már említett kutatás azt is feltárta, hogy a 18 és 34 év közöttiek több mint felének (55%) az ételfogyasztás elsősorban nem egy alapvető szükséglet, hanem kifejezetten egy örömforrás, és ők az „eat-to-live” (azért eszünk, hogy éljünk) helyett a „live-to-eat” (azért élünk, hogy együnk) attitűdöt választják. Nem mindegy mit esznek, nem mindegy hogy, milyen körülmények között eszik azt, és az sem mindegy, hogy mások mit gondolnak az ételükről. Ezért is lehetséges az, hogy ez a korosztály többet költ az étkezésre, de sokkal többet is pazarol.

 

A fiatalok étkezésével kapcsolatban tehát látunk poztívumokat is és negatívumokat is (ebben tehát nem különböznek az idősebbektől). A tudatosságuk vezetett oda, hogy ez a generáció hozta be a köztudatba a vegán életmódot, és tette az étkezést új életformává.Ennek a generációnak köszönhetjük az organikus élelmiszereket és az egyre gyakoribb élelmiszer-ipari "leleplezéseket". De ebben a generációban a legnagyobb a túlsúlyos gyerekek aránya, az alacsony tápértékű élelmiszerek fogyasztása, a túlzott mértékű fiatalkori alkohol fogyasztás. Kevesebbet főznek, mint a korábbi generációk, viszont sokkal többet étkeznek étteremben, kifőzdében. És sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint az ajánlott lenne. 

 

Mindenesetre azt látjuk, nő a tudatosan étkezők aránya. A social media-nak köszönhetően látványosan meg is jelenhetnek, miközben azért nem mondhatjuk, hogy a mai tizen- vagy huszonévesek annyira egészségesen élnének. Vannak trendek, amik jó irányt mutatnak (pl. a fast food helyére belépni szándékozó slow food), de vannak olyanok, amik veszélyeztetik a magyar fiatalokat is. Amerikában szinte fel sincsenek szerelve a konyhák (a mirelit, készen kapott ételekhez elég a papírtányér, így mosogatni sem kell), a gyerekek szinte már nem is tudnak evőeszközzel enni, hisz a gyorséttermi koszthoz nincs rá szükségük, stb. Itthon azért nem ennyire súlyos helyzet, de a globalizációval, a nemzetközi láncok térhódításával kiszorulhat a tájjelleg, a tradicionális konyha. Egyre több ember szenved étel-intoleranciától vagy valamilyen érzékenységtől, túlsúlytól, szív- és cukorbetegségtől – nyugodtan felelőssé tehetjük az adalékokat, színezékeket, tartósítószereket.

De ez nem csak a fiatalokra igaz, a mai 40-50 évesek "hozták be" tulajdonképpen az étkezésnek ezt az ágát a világunkba. 

Egyelőre nem jelenthetjük ki tehát, hogy javul vagy romlik a helyzet. Mindenesetre intenzíven kezd átalakulni ez is. Mint oly sok minden a generációk életében. 

 

"Flóra vagyok, 19 éves. Három éve nyáron döntöttem el, hogy állatorvos szeretnék lenni, és ezután nem sokkal emiatt el is hagytam a húst az étkezésemből, erre úgy félévre megnéztem pár videót a tej- és a tojásipar borzalmairól, és szinte habozás nélkül áttértem a vegán életmódra. Szóval én teljes mértékig etikai vegán vagyok." (www.zizikalandjai.com)

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Featured Posts

I'm busy working on my blog posts. Watch this space!

Please reload

Recent Posts

February 26, 2019

Please reload

Archive
Please reload

Search By Tags
Please reload

Follow Us